Kisállat, gyerek nem jöhet!

„Létezik meg olyan lakás/ház, ahová lehet menni kisbabával és meg is fizethető? Budapest és környéke..undorító, hogy kis lyukak 100 ezrek és mindenféle szabályok szerint élhetsz benne, nem hiszem el, mi folyik itt.”

„Sok-sok olyan hirdetésbe botlok, amiben ez áll: állat, gyerek nem jöhet... Ha albira van szükségem de van gyermekem, akkor azt hagyjam a téren a két lehu@@@@ot tölgyfa közt a földön? Hihetetlen.”

„3 éves kisfiammal költöznék sos, s szomorúan olvasom, hogy szinte mindenhol kivétel nélkül a gyerek akadály.”

„Emberek, létezik még olyan lakás ahova gyermekkel is lehet menni és nem 150 meg 200 ezer Ft a bérleti díj?????????????????? (egy kétségbeesett anya kérdése)”

A fenti néhány sor csak merítés egy albérletkereső Facebook-csoport posztjaiból.

Aki manapság babával vagy nagyobbacska gyerekkel szeretne lakást bérelni, az duplán nehéz helyzetben van.

Egyrészt az albérletárak szárnyalása egyelőre nem áll meg, így nagyobb anyagi teherre számíthatnak a családok, másrészt a lakást kínálók drágán is könnyen ki tudják adni tulajdonaikat, ezért válogathatnak is, így az általuk rizikómentesebbnek ítéltebb csoportokra számítanak a hirdetéseknél. Ne legyen kisállat, a bérlő akkor a legjobb, ha egyedülálló, a lakás gyerekkel nem költözhető, vagy csak párnak adják ki: a sikertelen keresések után időről időre tajtékoznak az otthont keresők az interneten, már bármilyen megoldásra nyitottan.

A tulajdonosok általában két dologtól félnek: hogy egy nemfizető családot nem lehet a bérleményből „kirakni”, vagy hogy mire kiköltöznek, a gyerekek komoly károkat okoznak a lakásban.

Persze én is láttam már YouTube-videót, amelyben Sudocremmel kikent lapostévé, filctollal telitaggelt hálószobafal, vagy lekvárral ápolt tapéta és egy tipegő volt a főszereplő, de ezek egyrészt általában amerikai „büszke” szülők felvételei, másrészt egyetlen olyan családról sem tudok közelebbi vagy tágabbi ismeretségi körömben, amelyben ilyesmi valóban megtörtént volna. Ráadásul a leendő bérlők okkal emlegetik, hogy épp ilyen célokra szedik a kauciót.

A „ki nem tehető bérlő” kérdésköre bonyolultabb is, meg nem is. Amennyiben mindenki közjegyzőnél szerződne, az ott készített okiratban a bérbeadó lefektethetné, hogy a családnak igenis mennie kell, ha elmaradnak a számlákkal vagy a bérleti díjjal – csak hát a legtöbben nem adóznak a lakáskiadás után, ezért közjegyzőhöz sem fognak akarni elmenni, félelemből, és költségcsökkentési okból is, természetesen. Ha pedig nincs hivatalos papír, akkor valóban sokkal nehezebb kitenni a nemfizető bérlőt, félretéve az eset erkölcsi bonyolultságát. Lakáskiürítési per lehet a folyamat vége, de ennek során rengeteg időt és pénzt veszíthet a tulajdonos.

Mindennek levét pedig a néma többség, a tisztességesen fizető családok és főként a gyerekek ihatják meg. Nagycsaláddal sokkal könnyebb az utcára kerülni, mint albérletbe, az utóbbi pedig még ha sikerül is, könnyen lehet, hogy gyermekek számára nem megfelelő körülmények között.

A Habitat for Humanity legfrissebb, 2015-ös lakhatási országjelentése szerint tavaly körülbelül 91000 gyermek élt fürdőszoba nélkül, 92600 pedig a wc-t is nélkülözte otthonában.

Félmillió gyermek, azaz a teljes magyar lakosság több mint öt százaléka beázó, vizes, potenciálisan egészségkárosító otthonban cseperedett, azok aránya pedig, akik túlzsúfolt otthonban éltek, még nagyobb.

Egymillió gyermek, a lakosság több mint tizede tengődött 2015-ben ilyen körülmények közt. A legfontosabb közelmúltbéli lakáspolitikai újítás, a CSOK bevezetése valószínűleg nem segít ezeknek a gyerekeknek és családjaiknak, mivel a Habitat szakemberei szerint a legnehezebb helyzeben levőknek nincs lehetőségük a kedvezményy igénybe vételére.

A méltatlan körülmények pedig a gyermekjogokat is sértik: a megfelelő lakhatáshoz is joga van ugyanis minden gyermeknek.

Hogy mi nyújthat megoldást a helyzetre? Egy szociális bérlakásprogram hiányát a már említett Habitat for Humanity is évek óta hangoztatja, ennek ellenére sem indult el mozgolódás e téren. Az önkormányzattól bérelhető otthonok száma alig haladta meg a 113 ezret tavaly, de ezek tizedét leromlott állapotuk miatt nem is tudták kiadni. A szociális bérlakások száma 63 415 volt, meglehetősen magas a teljes állományon belül, mégis elenyészően kevés a teljes lakáspiacon – mindössze 1,4 százalékot ad ki. A legrosszabb helyzetben levőkön az tudna segíteni, ha ezek aránya  - és minősége! – drasztikus mértékben emelkedne. A bérelni szándékozóknak pedig az albérleti piac szabályozása jelenthet mankót: kérdés persze, hogy a már jelenleg is magas bérleti díjakkal mi történne akkor, ha a kiadás utáni adózást és az azzal járó papírmunkát sokkal szigorúbban ellenőriznék. Tavaly ugyanis nem kevesebb, mint harmadával nőtt a használt társasházi lakások bérleti díja  az Otthon Centrum elemzése szerint.

Népszerű
;