Tanárnő, tanulhatnánk valami hasznosat, ha lehet?

Bármilyen megerőltető is a tananyag és a tanórák mennyisége, a diákok többet akarnak. Igen, többet, de nem lexikális ismeretből, hanem készségfejlesztésből, amiből sem szerintük, sem pedig a tanárok szerint sem jut elég nekik a középiskolában. Hogy fog az unoka prezentálni, ha nem tud jól érvelni? Csúszni fog a gyerek a diákhitel törlesztőrészletével alapvető pénzügyi ismeretek nélkül?

Középiskolás diákok, szüleik és tanárok részvételével készített az Engame Akadémia nem reprezentatív felmérést a középiskolások közoktatásról kialakított véleményéről. A legérdekesebb eredményekből szemezgettünk, s ezek alapján napnál is világosabb, miért álltak olyan hamar a tiltakozó tanárok mellé diákjaik tavasszal. Akkora az egyetértés a legtöbb kérdésben, mintha arról lenne szó, hogy osztályfőnöki helyett inkább egy órával hamarabb lehessen indulni haza.

Nem az iskolának tanulunk, hanem az életnek, hallgattuk elégszer – mindezek alapján jelenleg ez azért nem olyan biztos.

Tananyag

A diákok közt valamennyivel többen vannak azok, akik szeretnek jelenlegi intézményükben tanulni, mint azok, akik nem, abban viszont teljes az egyetértés, hogy rengeteget kell biflázni. Diák-szülő-tanár egykutya, mindhárom csoportban 90 százalék közt van azok aránya, akik szerint túl sok a tananyag, és nem sokkal kevesebben a heti óraszámokat is magasnak tartják. A tanulnivalót jellemzőbben inkább a diákok, míg az óraszámot inkább a pedagógusok sokallják kifejezetten.

Pályaválasztás

Semmiféle segítséget nem kapott pályaválasztási ügyekben a diákok fele, iskolájában osztályfőnökétől vagy szakembertől is csak a nebulók negyede kapott valamilyen szakmai-orientációs támogatást. Így persze nem nagy meglepetés, hogy a felsőoktatásba belépők kevesebb mint fele jut el a diplomáig az OECD adatai szerint. Még ha nem is foglalkozunk azokkal, akik valamilyen okból nem képesek letenni a végzettség megszerzésének feltételéül kikötött nyelvvizsgát vagy nyelvvizsgákat, akkor is sokan eshetnek ki a rendszerből azért, mert idő közben jönnek rá, ők mégsem erre akartak benevezni.

Készségek

Most a tananyag háromnegyede lexikális ismeret és egynegyede készségfejlesztés, holott az utóbbi arányát 55 százalékra kellene emelni: ebben egyetért ismét mindhárom megkérdezett csoport. Pénzügyekről, az életben felhasználható gyakorlati ismeretekről mindenki többet szeretne tanulni-tanítani-taníttatni. A szülők számára a vállalkozási ismeretek és a kommunikációs készségek, a diákoknak a háztartással és egészséggel kapcsolatos témák, a tanároknak a fogyasztói- és állampolgári jogok hiányoznak még a táblázatban jelölt hiányzó készségek mellett.

A gyerekek negyede kifejezetten külföldre készül továbbtanulni, ami nem akkora meglepetés: talán nem csak a jobb karrierlehetőségek érdeklik őket, de szívesebben hagynák ki azt, hogy a saját bőrükön érezzék, mi az, ami az egyetemi oktatásból hiányzik. Kemény meló áll előttük, ha a lemaradást behozva sikeres felvételit és szemesztereket szeretnének londoni egyetemeken.

Népszerű
;