Hogyan bújjak elő? 5 kérdés és 5 válasz a coming outról

Magyarországon sok LMBTQI gyerek és felnőtt nem coming outol (bújik elő) soha senkinek, ami elsősorban a társadalmi kirekesztettséggel, előítéletekkel és elutasítással, vagy az ezektől való félelemmel függhet össze. A felmérések szerint ugyanakkor, már 14-18 év között tudatosul a például a leszbikus és meleg identitás lehetősége, egy magyar kutatás alapján fiú gyerekeknél ez átlagosan 13 éves korban, lányoknál 14 éves kor körül történik, maga a coming out pedig általában 18 éves kor utánra marad, ha egyáltalán megtörténik.

Holott az elfojtás – bármiről is legyen szó – valósággal megmérgezheti az életet. Megerősíteni az identitására ráismerő személyt nem a „melegség” ösztönzését jelenti, inkább abban segít, hogy bárki információk birtokában, közösségi támogatás lehetősége mellett és saját beépített sztereotípiáit és előítéleteit, előfeltevéseit felismerve, szabadon alakíthassa ki saját identitását.

Ide összegyűjtöttünk 5 kérdést a coming outról, amit szerintünk talán feltennél.

1. Van-e jó stratégia a coming outhoz? Vagy minden egyik pillanatról a másikra történik, előzetes tervezés nélkül?

Az előbújás egy része „lebukás”, bár előfordul, hogy a szándék, vagy vágy már korábban megvan tudattalanul, és a személy akár direkt is elöl hagy olyan jeleket, amik LMBTQI identitására utalhatnak.

Ugyanakkor sokan tudatosan tervezik az előbújást, és fokozatosan teszik ezt meg. Felkészülésként kereshetnek információkat az interneten, felhívhatják a Háttér Lelkisegély Szolgálatát, coming out történeteket olvashatnak. Ilyenkor pszichológustól is kérhetnek segítséget, és nagyon fontos, hogy milyen a terapeuta reakciója.

Az első előbújás lélektani szempontból nagyon jelentős, az itt megélt reakció sokat adhat, ha pozitív, valószínűbb a szélesebb előbújás, a személy bizalma növekedhet önmagában és másokban is, önbecsülését is pozitívan befolyásolja, ha támogatást tapasztal. A negatív reakció azonban akár hosszú időre is visszavethet önmaguk elfogadásában és a további coming outokban. Egy terapeuta tekintélyszemélyként is funkcionál, és szakmai véleményt is formál, így még lényegesebb lehet, hogy támogatóan, informáltan fogadja az előbújást, tehát olyan szakembert érdemes választani, aki jártas az LMBTQI témákban, annak társadalmi fogadtatásával kapcsolatos kérdésekben is.

nobody knows who i am

2. Hogyan készüljön fel a coming outot tervező annak érdekében, hogy mindenki a lehető legkevésbé sérüljön?

Mindenképpen a legfontosabb a türelem egymás iránt, hogy mindkét fél megpróbálja észben tartani, a másik reakciója nem ellene irányul, inkább saját belső világát tükrözi. Ugyanakkor az LMBTQI személy jó, ha nehézségekre is felkészül, arra, hogy a fogadtatás nem feltétlen lesz a várakozásoknak megfelelő. És érdemes figyelembe venni: mind az előbújás, mind az esetleges negatív reakció a szeretet megnyilvánulása is, előbbi egy hitelesebb kapcsolódásra tett kísérlet, utóbbi az aggodalom, féltés, vagy család értékeit fenyegető dolog elleni védekezés. A harag, szomorúság megnyilvánulásai mögött általában valamilyen félelem, szorongás áll s a világ (benne például a szülői szeretet fennmaradása) kiszámíthatósága iránti igény.Bár eltűnhet az idealizált gyerek és idealizált szülő képe, de helyébe egy komplexebb, emberibb, valós kép léphet.

3. Hogyan és kivel érdemes megosztani a „titkot”? És kivel nem?

Erre nincs szabály. Mivel ez sok esetben egy nehéz, és mindkét fél részéről elfogadást igénylő kérdés, érdemes alaposan mérlegelni a várható következményeket. Ehhez jó, ha figyelembe veszi az előbújást fontolgató, hogy

  • mennyire van függő viszonyban a kiválasztott személlyel pl. anyagilag, fizikailag, szociálisan (pl. családja, kisközössége, etnikuma, vallási közössége).
  • az a személy vagy csoport, ahol meg szeretné osztani, veszélyes lehet-e a testi épségére. (Ha ebben valaki bizonytalan, érdemes lehet a lelkisegély szolgálattal - pl. Háttér Társaság - vagy egy szakemberrel személyesebben is közösen átgondolni a lehetőségeket, tervezni a coming out-ot).
  • szakmai segítséghez LMBTQI barát, jól informált szakembert érdemes keresni. A pszichológus a hozzá fordulónak szolgáltatást nyújt, így akár egy első beszélgetésen lehet és szabad ellenőrizni a jártasságát a területen. Ha a kliens nem érzi a bizalmat, joga és lehetősége mást keresni, váltani.

4. Vannak különbségek abban, ha egy városi vagy kistelepülésen élő, fővárosi vagy vidéki LMBTQI fiatal bújik elő?

Vidéken gyakran a kisközösségek miatt nehezebb az előbújás, jobban félhet mind a személy, mind a család a pletykától, megbélyegzéstől, Budapesten könnyebb „eltűnni”. Vidéken gyakran konzervatívabb az értékrend, mélyebb a vallásosság, amivel nehéz lehet összeegyeztetni a melegséget, biszexualitást, transzneműséget, a queer identitás pedig még kevésbé ismert.

A magyar statisztika szerint Budapesten legkönnyebb, vidéki városban már nehezebb, kistelepülésen legnehezebb előbújni. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkező szülők általában jobban fogadják, de ennek ellentmondó kutatási eredmények is vannak külföldről. Szintén külföldi adat, hogy a családi támogatás leszbikusoknál, melegeknél nagyobb, biszexuálisoknál csökken, transzneműeknél a legkisebb. Az öngyilkossági kísérletek kockázata pedig sokszor ezzel párhuzamosan nő, a transzneműek a legveszélyeztetettebbek, ami jól mutatja, mennyire fontos az elfogadó közeg. Szerencsére már néhány vidéki városban is vannak LMBTQI közösségek, akik segíthetnek, hogy az elszigeteltség érzése oldódjon.

5. Milyen különbségek vannak, ha egy lány, illetve ha egy fiú bújik elő?

A kutatások azt mutatják, a szülő általában rosszabbul éli meg a vele azonos nemű LMBTQI gyerek előbújását. A sztereotip nemi alapú elvárások, szexizmus is gondot jelenthet.

Érdemes szem előtt tartani, hogy bár az előbújás maga csak egy pillanat, de ez egy folyamatba ágyazódik, így később is újragondolásra, „identitásmenedzsmentre”, mindebben pedig segítségre lehet szükség. És ahogyan a személynek magának is soká tarthatott az önelfogadás, a környezetnek is beletelhet egy időbe, jó, ha erre is számítanak a felek.

love makes a family

Íme egy néhány lépéses coming out segédlet, amit végiggondolhatsz: 

  • Tudatosítsd a saját értékeidet, azt, hogy bátor (és nehéz) lépésre szántad el magad!
  • Előbb te magad erősödj meg, keress támogatást, elfogadó közösséget!
  • Készülj fel kérdésekre, akár vallásos/egészségügyi információkkal, attól függően, ki az, akinek a coming out szól!
  • Ne felejtsd el, hogy nem kell választanod az identitásaid között, az mind te vagy!
  • Vedd figyelembe az akadályokat, hogy biztonságos-e a környezet!
  • Körültekintően válaszd ki az első embert, akinek elmondod!
  • Kezdd a beszélgetést a saját érzéseiddel, hogy tudják, hogyan bánjanak veled. (Ugyanakkor elismerheted már ebben a beszélgetésben is a másik lehetséges érzéseit, szükségleteit is.)
  • Adj időt! Légy türelmes magaddal és másokkal is! Egyszerre inkább csak egy személyt válassz!
  • Tudatosítsd, hogy a másik reakciója nem rólad, hanem a saját félelmeiről, elvárásairól, vágyairól szól, mint ahogy a Te reakcióid is rólad.
  • Készülj fel a negatív dolgokra is - vedd figyelembe ezek lehetőségét - és gondold át, azon ki/mi tud majd átsegíteni!

És mit lép a szülő, amikor a gyerek coming outol?

A coming out természetes, hogy nem könnyű egyik félnek sem. Az elfogadásánál sokat számíthat az információhiány vagy társadalmi attitűdök okozta félelmek is, például a szülő féltheti gyermekét a magánytól, megbélyegzéstől, a karrier akadályaitól, vagy olyan szexuális úton terjedő betegségektől, mint a HIV/AIDS. Az is tényező lehet, a szülő mennyire gondolja megváltoztathatónak a szexuális irányultságot, vagy nemi identitást.

A szülői szerep lélektani szempontból igen fontos, szerep, teljesítmény értéke van, általában ezen a módon is szeretnének az emberek hagyatékot tenni, nyomot hagyni a világban, megosztani saját tapasztalataikat a következő generációval. Egy szülő gyakorlatilag befektet a gyermeke sikerességébe, boldogságába. Itt jelennek meg azok a vágyak is, hogy a gyereken keresztül lehessenek sikeresebbek, saját – akár meg nem élt – álmaik megvalósítói.

Ezek bármelyikében úgy érezheti a szülő, hogy gondot jelent a coming out, akár, mert attól fél, nem lesz unokája, akár attól, hogy a környezet őt fogja hibáztatni (és persze önmaga is hibáztathatja saját magát) a gyerek melegségéért, leszbikusságáért, transzneműségéért, vagy tarthat tőle, hogy ő maga megszégyenül. És mivel heteronormatív társadalomban élünk, tehát a legtöbb szülő heteroszexuálisnak feltételezi a gyerekét, míg az ellenkezőjéről nem szerez tudomást, így visszamenőleg is úgy érezheti, át kell írni a közös történetüket, és talán nem is ismeri úgy a gyereket, ahogyan képzelte. A heteroszexuális jövőképet el kell engednie, ami gyakran konkrét gyászmunkával jár.

love-limit-road-sign-trim-black-parts

Ugyanakkor a gyerek is lojális a szülő felé, gyermekszerepéből neki is fontos a szülője boldogsága. Ez okozza, hogy a coming out előtt álló személy úgy érezheti, hitelessége és aközött kell választania, hogy közel maradhasson, támogatást kaphasson, féltheti ő is a szülőt a környezet megítélésétől, az önhibáztatástól. Ezért sok kutatás is azt mutatja, a szülőnek való előbújást mérlegelik legtöbbet, ettől félnek legjobban.

Nemcsak a szülők, hanem az iskolatársak, barátok esetén is gondot jelenthet, hogyha úgy érzik, visszamenőleg is mindent megváltoztat a coming out: az ember, akit úgy hittek, ismernek, eltitkolt egy fontos dolgot előlük. Ez okozhat bizalmi sérüléseket, bár gyakran inkább megerősíti a kapcsolatot, elmélyíti a bizalmat, ha a barát felismeri, mennyire nehéz lehet felvállalni az előbújás kockázatát – és ezzel az esetleges elutasítást - egy érzelmileg telített, fontos kapcsolatban.

A szerző Faix-Prukner Csilla LMBTQI területre specializálódott pszichológus, az Affirmatív Pszichológia Műhely egyik vezetője. (www.affirmativ.hu).

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.