Trump esete az anyatejjel

A nemzetközi sajtót szerencsére nem hagyja téma nélkül, a nemcsak jellegzetes frizurájáról híres-hírhedt elnökjelölt-jelölt milliárdos Donald Trump. Történt ugyanis (jó pár éve ugyan, de a sajtó aztán július végén vette elő újra), hogy egy tárgyalása alatt, az azt szoptatás miatt az előre megbeszélt ebédszünetben megszakító ügyvédnőnek vöröslő fejjel mutogatva, magából kikelve óbégatta, hogy „undorító”. Az ügyvédjei útján később visszakozott, hogy a tárgyalás megszakítására és az ügyvédnő magatartására gondolt a jelző alatt, és nem az anyatejes táplálásra, mint olyanra. (Huh, megnyugodhatunk, a kampány minőséginek ígérkezik, Donny mégis egy úr.)

A nyilvános szoptatás témája megosztja persze a magyar és nemzetközi közvéleményt is: itthoni kis színes volt a hallatlan média hype-ot elért flashmob, ami azután szerveződött, hogy egy kismamát nem engedtek a Nyugati Mekiben szoptatni, és elindult a kommentcsata pro-kontra, mikor és hol kellene, lehetne szoptatni. (Amellett, hogy példás, kis alulról jövő, civil kezdeményezésnek lehettünk szemtanúi.)

1992 óta augusztus első hete azért töretlenül az anyatejes táplálásról szól szerte a világban.

Merthogy, talán meglepi a nyájast, nem evidens a szoptatás.

Magyar felmérések is arról szólnak, hogy megkérdezett várandós nők 95%-a nyilatkozik úgy, hogy szoptatni szándékozik majd a gyerekét, aztán valami történik, és aztán csak egyharmaduk tart ki eredeti terve mellett.

A világon meg minden gyerkőc, ha a születése órájában anyatejet kap, és csak anyatejet az első hat hónapban, és kiegészítésként azt is két éves koráig, akkor kb. 800 000 gyerek életét lehetne megmenteni. Világszerte, mégis a csecsemők kevesebb, mint 40%-a kap kizárólag anyatejet, életük első fél évében.

Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az anyatej a gyerekek „első védőoltása”, ami olcsóbb, hatékonyabb és elérhetőbb (igen bárhol és bármikor!), mint bármilyen tápszer, ez utóbbi lobbija, hm, némiképp erősebb, mint egy anyukáé és ősi tudásáé, ösztönéé?

Miért is? Részben mert vannak még mindig rossz berögzült praktikák, modellek, hogy a kórházakban elviszik a mamától születés után a csecsemőt, hogy bizonyos időrend szerinti szoptatást engedélyeznek, hogy a cumi menő, hogy a kismamacsomagba előbb kerül tápszer-minta és reklám, mint néhány értelmes és bíztató gondolat a szoptatásról, hogy a kismama önbizalmának megerősítése e téren még mindig pszichológusok úri huncutsága, és még lehetne folytatni. (Magyarországon ezidáig csupán 17 olyan kórház van, amely megfelel a babarát jelzőnek, öööö.)

Bizonyított, hogy azok a csecsemők, akiket az első hat hónapban kizárólag anyatejjel tápláltak, kevésbé kapnak fertőzéseket, és később sem betegszenek meg olyan gyakran. A természetes táplálás az anya szervezetére is jótékony hatással van, kimutatták, hogy jóval ritkább az emlőrák és a csontritkulás azok között, akik így etetik gyermeküket, sőt még a versenysúly visszanyerésében is segít, hisz nem kis energiát éget el az etetés alatt a mama.

Idén a nemzetközi közösség egyenesen arról beszél, hogy érjük már el a fejlett és a fejlődő világban egyaránt, hogy nyugodt szívvel lehessen szoptatni a munkahelyeken, merthogy ez nem csak élettani-lelki szempontból fontos a gyereknek és az anyának, hanem pl. tudnak dolgozni az anyák, esetleg urambocsá’ sokkal többet, atipikus-rugalmasabb módokon, amúgy egy olyan munkáltatónál, amelyik nem undorodik/ zavarja/tiltja/teherként éli meg, ha egy munkavállalója kisgyerekes, hanem éppen felfogja azt is, hogy a jó anyasági ellátások, bababarát környezet segíti, hogy a nők szívesebben dolgozzanak, lojálisabbak legyenek a munkaadóhoz, ne kelljen szerepek között választani oly elcsépelt módon, hogy munka vagy gyerek.

Szoptatás és munka? Olvass erről itt!

 

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.